Mi az EED?
Az Energiahatékonysági Irányelv (EED) az Európai Unió egyik kulcsfontosságú eszköze, amelynek célja az energiahatékonyság növelése Európa-szerte. Az irányelv 2012-ben lépett életbe, és azóta többször módosították, hogy megfeleljen a folyamatosan változó kihívásoknak. Az EED célja az energiafogyasztás csökkentése, a megújuló energiaforrások használatának növelése, valamint az energiafelhasználás hatékonyságának javítása.
Az irányelv különösen fontos szerepet játszik a klímavédelemben, mivel az energiahatékonyság növelése az egyik leghatékonyabb módja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének.
Miért fontos az energiahatékonyság?
Az energiahatékonyság egyszerre környezetvédelmi és gazdasági szempontból is fontos. Kevesebb energia felhasználása azt jelenti, hogy csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, ami segít megfékezni a globális felmelegedést. Emellett az energiahatékonyság javítása pénzt is takarít meg a háztartások és vállalkozások számára, mivel kevesebb energiát kell vásárolniuk és fogyasztaniuk. A megújuló energiaforrások használatának növelése pedig csökkenti Európa függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól, ami hozzájárul az energiabiztonság növeléséhez.
Hogyan érinti az EED a mindennapi életünket?
Az új szabályozás alapján legkésőbb 2027. január 1-ig
kötelező bevezetni a távleolvasós fűtési és melegvíz-óra költségmegosztási rendszert minden olyan épületben, ahol ez eddig nem történt meg.
Ez azt jelenti, hogy minden lakásban mérhetővé és távolról leolvashatóvá kell tenni a fűtés- és melegvíz-fogyasztást. Korábban az ilyen költségek gyakran a lakás légtérfogata alapján kerültek kiszámításra, de ez változik.
Az EED hatása már most is érezhető a mindennapi életünkben.
Az energiahatékony épületek hozzájárulnak a fűtési és hűtési költségek csökkentéséhez, míg az energiatakarékos eszközök mérséklik az áramfelhasználást. Az EED által ösztönzött kezdeményezések, például a megújuló energiaforrások elterjedése, hozzájárulnak a tisztább, fenntarthatóbb jövőhöz.
A közelmúltban jelentős jogszabályi változások történtek a fűtési rendszerek szabályozásában, amelyeket a 676/2023. és a 677/2023. kormányrendeletek tartalmaznak.
Az első rendelet a központi fűtéses, míg a második a távfűtéses ingatlanokra vonatkozik. Az új előírások minden
olyan épületre érvényesek, ahol legalább két lakás vagy nem lakáscélú
ingatlanrész található.
