Tartalomjegyzék
A mérés a „lelke” mindennek...
Elgondolkodott már azon, hogy miért kapunk részletes használati útmutatót egy egyszerű háztartási eszközhöz, de egy több tízmilliós lakás átvételekor nincs egyértelmű útmutató az energiahatékony üzemeltetéshez?
Magyarországon több százezer háztartás fűtési rendszere nincs felszerelve hőmennyiségmérővel, ami komoly energia- és költségpazarlást eredményez, valamint növeli a szén-dioxid kibocsátást.
A hőmennyiségmérők telepítése az egyik leghatékonyabb megoldás az energia- és költségveszteség csökkentésére, és az energiahatékonyság növelésére a társasházi és hőközponti rendszerek esetében, amennyiben ez technikailag lehetséges.
De hogyan is működik ez a gyakorlatban? Ebben a cikkben megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket a hőmennyiségmérőkkel kapcsolatban.
A Fűtési Rendszerek Típusai
Mielőtt elmélyülnénk a részletekbe, fontos egy pillantást vetni a fűtési rendszerek alapvető típusaira. A fűtési rendszerek sokfélesége mellett két fő típust különböztetünk meg, amelyek alapvetően határozzák meg a működési elvet és a szabályozhatóság lehetőségeit. A rendszer kialakítása nemcsak a működést, hanem a költségek mérésének és megosztásának lehetőségeit is befolyásolja. Nézzük meg, hogyan is különülnek el ezek a típusok, és milyen lehetőségeket biztosítanak bizonyos körülmények esetén.
Függőleges rendszerek egy- vagy kétvezetékes kialakítással:
Az ilyen rendszerekben a lakások helyiségeiben minden csővezetékhez általában egy-egy fűtőtest csatlakozik. Ebben az esetben a hőfogyasztás pontos mérése nem kivitelezhető, ezért a költségek megosztására költségosztók alkalmazása a legmegfelelőbb megoldás.
Lépcsőházi kétvezetékes függőleges rendszerek:
Ezekben a rendszerekben a lakások fűtése vízszintes bekötéssel történik, ami lehetővé teszi az egyedi hőfogyasztás mérését. Ez pontosabb és megbízhatóbb elszámolást tesz lehetővé a lakók között.
Hogyan Működik a Költségosztó?
A fűtési költségosztó az az eszköz, amelyet általában a radiátorokra szerelnek, és érzékelőkkel méri a radiátor hőmérsékletét, valamint a helyiség levegőjének hőmérsékletét.
A költségosztó a két hőmérséklet közötti különbség és az időtartam alapján számítja ki, mennyi hőt adott le a radiátor, így a hőleadás adatai alapján kiszámítható a fogyasztás. A költségosztó nem közvetlenül méri az elfogyasztott energiát, hanem fogyasztási egységeket számol, amelyek a radiátor hőleadását tükrözik.
Hogyan Működik a Hőmennyiségmérő?
A hőmennyiségmérés során a fűtési rendszer betáplálási pontjánál mérik a fűtővíz mennyiségét, valamint a bejövő és visszatérő víz hőmérsékletét.
Ezen értékek alapján pontosan kiszámítható a rendszerben felhasznált hőmennyiség.
Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a fűtési költségek valós, mérhető adatokat tükrözzenek, és nagymértékben hozzájárul az energiahatékony működés megvalósulásához.
Mikor Javasolt a Fűtési Költségosztó?
Abban az esetben, ha az épület fűtési rendszere függőleges elosztású, vagyis a hő nem egyetlen központi ponton keresztül jut be a lakásokba, hanem több helyen, a hőmennyiségmérők telepítése nehézkes és költséges lehet. Ilyen körülmények között a fűtési költségosztók használata praktikusabb és gazdaságosabb megoldás.
Központi fűtéses épületekben, ahol a fűtés kazánnal történik, a költségmegosztás a kazán üzemeltetésének költségein, míg távfűtött épületek esetén a hőszolgáltató által mért adatokon alapszik.
Hőmennyiségmérő vagy Fűtési Költségosztó Melyik a jobb megoldás?
A fűtési rendszerek modernizálása során gyakran felmerül a kérdés: hőmennyiségmérőt vagy fűtési költségosztót érdemes telepíteni?
Az egyes megoldások alkalmazhatósága nagymértékben függ az épület és a fűtési rendszer kialakításától.
Míg a költségosztó alacsonyabb kiadást jelent, addig a hőmennyiségmérő pontosabb adatokat nyújt, így a lakók valódi energiafogyasztása alapján készülhetnek a számlák.
Miért érdemes a hőmennyiségmérő mellett dönteni?
- Pénzmegtakarítás
Az egyik legfontosabb és azonnal érezhető előnye a hőmennyiségmérők telepítésének, hogy a lakók energiaszámlái jelentősen csökkennek. Korábbi tapasztalataink szerint a régi, nem mért rendszerek modernizálásával és hőmennyiségmérő telepítésével akár 35-50%-os energiamegtakarítást is el lehet érni. - Szén-dioxid-kibocsátás csökkentése
A hőmennyiségmérő használata nemcsak a számla összegét csökkenti, hanem az energiahatékonyabb használat révén a szén-dioxid kibocsátást is mérsékli. - Energiahatékonysági Irányelvekben foglalt (EED) szabályozásnak történő megfelelés
Az Európai Unió és Magyarország elkötelezett az épületek energiahatékonyságának javítása mellett. - Fogyasztói elégedettség és átláthatóság növelése
A hőmennyiségmérő révén a fogyasztók teljes rálátást kapnak energiahasználatukra és költségeikre, ami lehetőséget ad tudatos döntések meghozatalára, és csökkenthetik energia kibocsátásukat és ezzel egyidejűleg a kiadásaikat is.
Összegzés
A jövőbeni szabályozások mint 676/2023. a kormányrendelet értelmében 2027. 01. 01-től számos háztartás számára kötelezővé válik a távolról kiolvasható (okos) fűtési/hűtési valamint a használati melegvizmérők telepítése, azonban már most is érdemes fontolóra venni a hőmennyiségmérők telepítését. Ezek az eszközök nemcsak az energiahatékonyságot növelhetik, hanem pontos, megbízható adatokat is biztosítanak a vízhőmérséklet és hőfelhasználás tekintetében, ami megkönnyíti a költségek igazságos elosztását.
Bármelyik megoldás mellett döntünk, érdemes szakember tanácsát kérni, hogy a legmegfelelőbb és leghatékonyabb rendszert válasszuk.